Leírás
A kötet a rajzelemek csoportosítását, „újrahasznosítását”, elemkönyvtárak használatát és a rajzok közötti kereszthivatkozásokat tárgyalja.
A blokkok rajzelemeket foglalnak össze, és önálló rajzelemként viselkednek, tehát másolhatók, nagyíthatók, forgathatók stb. Célszerű az ismétlődő (esetleg több rajzban is előforduló) rajzelem-csoportokat összevonni blokkokba. Például ilyenek a gépészeti szerelvények, bútorok, elektromos berendezések, nyílászárók. Ezekből saját elemkönyvtárakat hozhatunk létre, amelyet most a korábbiaknál sokkal könnyebben oszthatunk meg másokkal a DesignCenter és annak online szolgáltatása segítségével. A blokkbeillesztés is egyszerűsödött az eszközpaletta megjelenésével.
Könyvünk tömören, a kezdő és haladó felhasználók számára egyaránt érthető módon összefoglalja az AutoCAD LT 2013 változatának blokkokkal és külső hivatkozásokkal kapcsolatos tudnivalóit (amelyek szintén változtak az új verzióban). Természetesen a program szinte összes funkciójára érvényes, hogy a kijelölés és a dinamikus adatbevitel újdonságai mindenhol, itt is hasznosíthatók. Újdonság a dinamikus blokk is, amelyeket már az AutoCAD LT 2008-tól is készíthetünk, míg a 2006-os változatban csak beilleszthetünk ilyen, az AutoCAD 2006-ban készített objektumokat. Ugyanakkor néhány tucat kész dinamikus blokkot kapunk a program beépített palettáin. Az ilyen blokkok legalább egy tulajdonsága készletből választható a beillesztés során. Ismertetjük azt is, hogyan készíthetünk dinamikus blokkokat az AutoCAD LT 2003 programban,
Kitérünk a dwf, dgn, pdf alávetítésekre és a parametrikus tervezés vonatkozásaira is.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.