Jókai Mór (1825-1904)   Jókai mindmáig a legolvasottabb magyar író. Jókaival lett teljessé a magyar romantika. Életműve a száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett. Ez a romantika számos mozzanatában realista tanúságtétel. Negyvennyolc dicsőségének és Petőfi emberi-költői nagyságának emlékét pedig senki sem szolgálta olyan erővel, mint az a Jókai, aki egykor annak a dicsőséges márciusi forradalomnak az egyik vezéralakja és Petőfinek barátja, egy időben a legjobb barátja volt, amíg a forradalom kétféle magatartás-lehetősége el nem idegenítette őket egymástól. Petőfi élete ugyanúgy nem mondható el Jókai nélkül, ahogy Jókaié sem mondható el Petőfié nélkül. Nemegyszer úgy tűnik, mintha úgy egészítenék ki egymást, mint az ellentétek, amelyeknek csak együtt van teljes értékük. A sziklaszilárd, a nem alkuvó Petőfi mellett Jókai a minden befolyásra érzékeny, a lágylelkű, az egyezkedésre hajlamos. Petőfi forradalmi álláspontja a szabadság vagy halál elve; Jókaié az "érjünk el annyit, amennyit lehet". Petőfi mindenki számára fogalmazza az érzelmeket és a teendőt; Jókai megfogalmazza azt, amit a környezete érez, és teendőnek tud. Petőfi a plebejus-demokrata, aki úgy antifeudális, hogy túlnéz a polgáron is; Jókai liberális nemes, aki úgy antifeudális, hogy egy nemesi hagyományokkal teljes polgári demokráciáról ábrándozik. Ámde 1848 forradalmában ez a kétféle álláspont együtt harcolt az elaggott régi ellenében a korszerűvé változtatandó hazáért, s a bukás után az üldöző győztes hatalom együtt kereste halálra a forradalmi demokratát és a demokratikus liberálist, nem is téve különbséget közöttük. Ezért utólag már a köztudat sem tudott éles különbséget tenni, hiszen a hősi halált halt következetes forradalmár Petőfi ugyanúgy volt a nemzeti szabadság vértanúja, mint a szelíd liberális gróf: Batthyány Lajos. S amikor nagy sokára elérkezett a kiegyezés, amelyet Jókai bár kesernyés kritikával, de mégis elfogadott, akkor már maga is alig-alig emlékezett arra az ellentétre, amely 1848 szeptember után elválasztotta Petőfitől, és történelmi feladatának tudta Petőfinek és a forradalomnak az emlékét éleszteni és ébren tartani. Így írói léte is elválaszthatatlan Petőfitől és a forradalomtól. Élete is romantikus vonásokkal teljes. A reformkor kezdetén született, 1825-ben, és a polgári fénykor teljében halt meg hetvenkilenc éves korában, 1904-ben. Polgári környezetben és polgáriasodott körülmények közt élő komáromi nemesi-értelmiségi család fia volt; apja jogász, maga is annak készül, ámbár kora ifjúságától fogva tudja, hogy hivatását valamelyik művészetben fogja megtalálni. Egy időben habozik irodalom és festészet között, de már jogászkorában akadémiai dicséretet nyer egy drámapályázaton, és ez eldönti további útját. Már első novelláival sikereket arat, első regénye ismert íróvá teszi. Petőfivel még az iskolában barátkozott össze, a nála két évvel idősebb, de nehéz körülmények folytán az iskolában két évet vesztett Petőfivel Pápán osztálytársak voltak, és azonnal felismerték egymásban a minden iránt érdeklődő, izgatottan művelődő, irodalmi hajlandóságú barátot. Az 1848 előtti időkben Pesten már harcos eszmetársak, a forradalom előkészítői, és 1848 márciusában ők ketten a forradalmi ifjúság vezérei. Csak szeptember után válik ketté az útjuk. Jókai azokkal tart, akik hajlamosak az egyezkedésre, és ezt Petőfi legkevésbé barátainak bocsátja meg. De 1849 után, amikor Petőfi már halott, Jókait is halál fenyegeti. Bujdosik, amíg felesége - Laborfalvi Róza, a kor ünnepelt színésznője - jól használható hamis papírokat szerez neki. Ezekkel vészeli át az életveszélyes időszakot. Egy ideig álnéven ír. De végre írhat saját nevén is. És ekkor kezdődik a Jókai-romantika diadalútja. Az elnyomatás szomorúságában a reménység kifejezője lesz. Szívósan és szakadatlanul ír, könnyen fogalmaz, képzelete kiapadhatatlan, meseszövése bravúros, stílusa gördülékenyen kellemes. Szemléletes leírás, pergő cselekmény, feledhetetlenül szemléletes alakok, átérzett pátosz és derűs humor egyesül írásmodorában. Az olvasó szakadatlanul érzi, hogy az író milyen szeretetre méltó ember. És ez a szeretetre méltó, csodálatos csevegő lelke és tehetsége egészével a szelíd emberségesség oldalán áll. Itt nincs megalkuvás, nem hajlandó azonosulni semmiféle gyűlölettel, embertelenséggel, még nacionalizmusa is gyűlöletmentes, úgy tud lelkesedni a hazáért és mindenért, ami hazai, hogy közben magához öleli az idegeneket is. Csak a gonosznak nincs kegyelem nála. Az embertelenség a Jókai-regényekben ördögi képet ölt, míg az emberségesség angyalivá magasztosodik. Hősalakjai így válnak az erények és a bűnök feledhetetlen jelképeivé. Ezzel a módszerrel idézi fel úgyszólván az egész nemzeti történelmet. Aki Jókait olvassa, személyes kapcsolatba kerül az évszázadokkal. És egyre inkább azzal a korszakkal, amely a felvilágosodástól vezet a negyvennyolcas forradalmon keresztül a liberális polgári Magyarországhoz. A kiegyezés után leginkább ez az út izgatja. Ekkor keletkeznek gyors egymásutánban legnagyszerűbb regényei, a szabadságharc prózai eposza: A kőszívű ember fiai, a magyar polgár hőskölteménye: a Fekete gyémántok, és talán legszebb regénye, egy példaadó polgár felemelkedése és kiábrándulása saját polgári létéből: Az aranyember. Ez időben már élő klasszikus. Közéleti férfi: képviselő, főszerkesztő, bankelnök. Ellenzékinek indul Tisza Kálmán pártjában. De 1875-ben az ellenzékieskedő Tisza Kálmán, a forradalom egykor üldözött hőse, hirtelen pálfordulással a császárkirály miniszterelnöke lesz, és másfél évtizeden keresztül hű és erőszakos kiszolgálója a Habsburgok rendszerének. Jókai egyszerre azon veszi észre magát, hogy kormánypárti képviselő. Ettől kezdve nem ismeri ki magát a politikai életben. Még a pálfordulás évében írta kitűnő társadalmi szatíráját, a Kiskirályokat. De utána egyre jobban távolodik a napi valóságtól, briliáns kalandregényeket ír, a bűnügyi regénytől sem riad vissza. De közben érdekli minden tudomány a csillagászattól a tengeri csigák rendszertanáig, és irodalmi tevékenysége mellett lelkes ismeretterjesztő munkásságot is vállal, miközben szakadatlanul újságíró. Publicisztikai munkássága alig kisebb méretű, mint szépirodalmi életműve. Szinte elképzelhetetlen, hogyan is volt ideje mindehhez. Hiszen közben még képviselő és bankelnök is volt, hosszú ideig tagja az Osztrák-Magyar Monarchia közös ügyeit intéző Delegációnak, később a főrendi ház tagja. Idősebb korában ironikusan jegyzi meg, hogy volt a nyakán hóhér kötele is, érdemrend szalagja is, mind a kettő ugyanattól a királytól. 1867 után egy ideig remélte, hogy a kiegyezéssel olyan helyzetet valósítottak meg, amelyben folytatható, ami 1849-ben abbamaradt. De ez a feltétlen optimizmus 1875-től kezdve, tehát amikor szándéktalanul kormánypártivá lett, egyre jobban fordul kételkedésbe. A hazai polgári fejlődés útja egyre kevésbé tetszik neki. S habár a társadalom mozgástörvényeit igazán sohasem érti, érzelmileg lassan közeledik egy utópista módon elképzelt szocializmushoz. Rokonszenvezik a munkásmozgalommal. Utolsó regénye, az Ahol a pénz nem isten, amelyet nem sokkal halála előtt írt, az osztály nélküli társadalom látomását vetíti előre.   Jókai Mór művei Ahol a pénz nem isten pdf: 692 KB lit: 332 KB prc: 255 KB Aki a szívét a homlokán hordja pdf: 516 KB lit: 293 KB prc: 193 KB Akik kétszer halnak meg pdf: 1,72 MB lit: 703 KB prc: 851 KB Az arany ember pdf: 1,40 MB   prc: 712 KB Bálványosvár pdf: 839 KB lit: 374 KB prc: 331 KB A barátfalvi lévita pdf: 526 KB   prc: 204 KB A cigánybáró pdf: 413 KB lit: 276 KB prc: 172 KB Cikkek a forradalom évéből pdf: 975 KB lit: 421 KB prc: 401 KB A Damokosok pdf: 729 KB lit: 354 KB prc: 299 KB De kár megvénülni! pdf: 860 KB lit: 435 KB prc: 424 KB Dekameron pdf: 1,17 MB   prc: 587 KB Egész az északi pólusig pdf: 695 KB lit: 350 KB prc: 271 KB Egetvívó asszonyszív pdf: 1,09 MB lit: 417 KB prc: 391 KB Egy az Isten pdf: 1,54 MB lit: 534 KB prc: 770 KB Egy bujdosó naplója pdf: 579 KB lit: 318 KB prc: 222 KB Egy ember, aki mindent tud pdf: 465 KB lit: 298 KB prc: 195 KB Egy hírhedett kalandor a XVII. századból pdf: 1,03 MB   prc: 408 KB Egy játékos, aki nyer pdf: 829 KB lit: 383 KB prc: 321 KB Egy magyar nábob pdf: 1,40 MB lit: 610 KB prc: 713 KB Az elátkozott család pdf: 911 KB lit: 397 KB prc: 713 KB Elbeszélések pdf: 2,13 MB lit: 842 KB prc: 1,05 MB Az élet komédiásai pdf: 1,57 MB lit: 655 KB prc: 792 KB Életemből pdf: 1,54 MB lit: 643 KB prc: 758 KB Emléksorok 1848-49-ből pdf: 637 KB lit: 316 KB prc: 230 KB Enyim, tied, övé pdf: 1,29 MB lit: 567 KB   Eppur si muove - És mégis mozog a föld pdf: 1,77 MB lit: 728 KB   Erdély aranykora pdf: 1,01 MB lit: 419 KB   A fehér rózsa pdf: 638 KB lit: 316 KB prc: 243 KB Fekete gyémántok pdf: 1,35 MB lit: 565 KB   A fekete vér pdf: 740 KB lit: 340 KB prc: 277 KB Felfordult világ pdf: 744 KB lit: 359 KB   Forradalmi és csataképek pdf: 790 KB lit: 408 KB   Fráter György pdf: 1,68 MB lit: 606 KB   A gazdag szegények pdf: 805 KB lit: 400 KB prc: 376 KB Görögtűz pdf: 933 KB lit: 403 KB   A három márványfej pdf: 1 MB lit: 476 KB prc: 502 KB A háromszínű kandúr pdf: 498 KB lit: 304 KB prc: 214 KB Hétköznapok pdf: 960 KB lit: 419 KB   A históriai tarokkparti pdf: 960 KB lit: 413 KB prc: 380 KB A janicsárok végnapjai pdf: 785 KB lit: 376 KB prc: 319 KB Válogatott elbeszélések pdf: 1,07 MB lit: 464 KB   A jövő század regénye pdf: 2,34 MB lit: 900 KB prc: 1,15 MB A kalózkirály pdf: 392 KB lit: 274 KB prc: 171 KB Kárpáthy Zoltán pdf: 1,32 MB lit: 577 KB   A két Trenk pdf: 827 KB lit: 376 KB prc: 331 KB A kétszarvú ember pdf: 586 KB lit: 301 KB prc: 216 KB A kiskirályok pdf: 1,51 MB lit: 642 KB prc: 759 KB A kőszívű ember fiai pdf: 1,49 MB lit: 623 KB prc: 721 KB A lélekidomár pdf: 1,29 MB lit: 564 KB prc: 640 KB A lőcsei fehér asszony pdf: 1,42 MB lit: 582 KB   A magyar nemzet története regényes rajzokban pdf: 2,28 MB     A magyar nép élce pdf: 785 KB lit: 358 KB   A mi lengyelünk pdf: 1,17 MB lit: 523 KB   Minden poklokon keresztül pdf: 820 KB lit: 359 KB   Mire megvénülünk pdf: 1,12 MB lit: 504 KB   Névtelen vár pdf: 1,48 MB lit: 584 KB   Nincsen ördög pdf: 837 KB lit: 371 KB   Öreg ember nem vén ember pdf: 917 KB lit: 398 KB   Politikai divatok pdf: 1,26 MB lit: 535 KB   Rab Ráby pdf: 1,25 MB lit: 554 KB   Rákóczy fia pdf: 1,06 MB lit: 484 KB   A régi jó táblabírák pdf: 1,12 MB lit: 507 KB   Sárga rózsa pdf: 436 KB lit: 282 KB   Sírkő album pdf: 604 KB lit: 305 KB   Szabadság a hó alatt pdf: 1,34 MB lit: 564 KB   Szegény gazdagok pdf: 1,11 MB lit: 509 KB   A szegénység útja pdf: 374 KB lit: 276 KB   Szép Mikhál pdf: 1,03 MB lit: 425 KB   Szerelem bolondjai pdf: 1,13 MB lit: 511 KB   Szeretve mind a vérpadig pdf: 1,50 MB lit: 639 KB   Szomorú napok pdf: 830 MB lit: 371 KB   Tégy jót pdf: 655 KB lit: 313 KB   A tengerszemű hölgy pdf: 857 KB lit: 420 KB   Török világ Magyarországon pdf: 1,10 MB lit: 507 KB   Trenk Frigyes pdf: 599 KB lit: 307 KB   Az új földesúr pdf: 917 KB lit: 444 KB   Utazás egy sírdomb körül pdf: 465 KB lit: 317 KB   Útleírások pdf: 1,01 MB lit: 437 KB   A varchoniták pdf: 381 KB lit: 267 KB     Kapcsolódó oldalak www.peterybooks.hu