Kölcsey Ferenc nevéről természetesen
mindenekelőtt a Himnusz szokott eszünkbe jutni. Ő volt nemzeti himnuszunk
szövegének költője. Akik többet tudnak felőle, azoknak az is közismert igazság,
hogy Martinovicsék után és Petőfiék fellépte előtt, tehát ama sokszólamú fél
évszázadban, a magyar romantika korszakában Kölcseyt tekinthetjük a magyar
irodalom politikailag leghaladóbb költőjének. Szerepe legalább annyira
beletartozik a kor politikatörténetébe, mint irodalomtörténetébe. De még azt is
szokás tudni felőle, hogy a rendszeres magyar irodalmi kritika egyik
előkészítője. Tehát az irodalmi főszereplők közé tartozik.
A kiterjedt és oly fontos életművet egy
világéletében gyönge testű, betegségekkel küszködő, mindössze negyvennyolc évet
megélő. de férfiasan kemény lelkű ember hagyta hátra.
1790-ben született. A Szatmár megyei
nemescsalád, amelyből származott, nem volt gazdag, de igen nagy tekintélyű.
Állítólag a hét ősmagyar törzsfő egyikétől, Ond vezértől származott (amiként egy
évszázaddal később Ady is úgy tudta magáról, hogy Ond vezér kései unokája).
Szülei művelt emberek, apja tekintélyes jogtudós, az antik és a klasszikus
francia irodalom otthonos az isten háta mögötti falusi kúriában. Kölcsey
kisgyermek korától fogva tud a magyar anyanyelven kívül anyanyelvi biztonsággal
latinul és franciául. Később, a középiskolai évek alatt jól megtanul németül és
görögül is. Ifjú éveiben nincs is nagyobb gyönyörűsége, mint a műveltség.
Hatéves korában elveszti apját, tizennégy éves korában anyját. Közben a
feketehimlő egész életére betegessé teszi, bal szemére megvakul, és kihull a
haja. A vézna, kopasz, félszemű ifjú számára a szerelem sem lehet több, mint
keserves ábránd. Huszonnégy éves korában már arról ír, hogy túl van minden
szerelmi képzelgésen. Egyébként annyira szemérmes, hogy korai szerelmes versei
ellenére sem tudunk semmit legbizalmasabb magánéletéről. Iskoláskorát a
debreceni nagy hírű Kollégiumban tölti. Jó tanuló természetesen, de
visszahúzódó, barátokra sem talál. Debrecenből kerül joggyakorlatra Pestre.
Hanem amikor befejezi a jogi tanulmányokat, nem jelentkezik ügyvédi vizsgára.
Akkorra már kiábrándultan megveti azt a feudális jogot, amelynek kiváló tudósa.
Később majd szakértőnek kérik fel újra meg újra főbenjáró perekben. Élete vége
felé Lovassy, Kossuth és Wesselényi híres pereiben fogalmazza meg a védők
számára a perbeszédek érveléseit.
De gyakorló jogász nem akar lenni. Hazamegy
Szatmárba, a családi birtokra. Ott, a magányban fejleszti ki költészetét. Ez a
költészet a divatos szentimentalizmusból indul ki, nem csodálatos tehát, hogy
hazai példaképét Kazinczyban fedezi fel. Kazinczyval tizennyolc éves kora óta
levelez, majd jó barátságot kötnek. Kazinczy irodalmi körének Kölcsey lesz az
egyik legfontosabb és hamarosan a legképzettebb tagja. Kazinczy pesti barátai
közül csak Szemere Pállal tud lélekbeli kapcsolatot találni. Összeköti őket nagy
műveltségük és kritikai hajlamuk. Kölcsey az irodalom további fejlődésére
nélkülözhetetlennek tartja a rendszeres kritikát. És el is kezdi felmérni az élő
magyar költészetet. Egymás után ír három bírálatot. Elsőt a költőnek
jelentéktelen, de irodalmi ösztönzőként fontos Kis Jánosról, a másodikat a már
halott Csokonairól, a harmadikat Berzsenyiről. Mind a három elmarasztaló. Az
elegáns, árnyalt stílust kereső fiatal költőnek Csokonai túl parlagi, Berzsenyi
túl durva és fellengzős. Érthetetlen, hogy mennyire nem vette észre Csokonaiban
sem a plebejus jelleget, sem a stílusbeli árnyaltságot, s Berzsenyiben a nagy
problémák szüntelen jelenlétét és a nyelv addig példátlan gazdagságát. Amiért
Kölcsey egy életen át lankadatlanul harcolt, az éppen Csokonai és Berzsenyi
költészetében fogalmazódott meg a legmagasabb szinten. Sokkal később ezt Kölcsey
is tudta, de addigra már Berzsenyi sértődötten, elkedvetlenedve meghalt, és a
gyászbeszédben Kölcseynek csak az önvád lehetősége maradt meg. Igaz, ezt az
önvádat férfiasan ki is mondotta.
Ha itt-ott meg is jelent egy-két költeménye, a
közönség kezdetben mint kritikust és irodalmi vitatkozót ismerte meg. A
Kazinczyt támadó Mondolatra ő és Szemere válaszolt, méghozzá a
kritikákhoz hasonló harcias hangon. Ez a harciasság, amellyel egyszerre támadott
a politikai reakció ellen és a haladó költőkben felfedezni vélt hibák ellen, az
irodalomba lépő Kölcseyt eleve népszerűtlenné tette. Nem bánta. Falusi
magányában, szüntelenül egyre műveltebbé csiszolva tudatát, formálta
költészetét. Világnézete egyre idegenebbé vált a nemesi világtól. A megyei
életben tevékenyen vett részt. Előbb megyei aljegyző, majd megyei
főjegyző. A megyegyűléseken a liberális demokrácia szószólója, a jobbágyság
védője. Magában fejlesztett költészete egyre jobban fordul a népdal felé.
Mondanivalója is egyre demokratikusabb. 1823-ra már elkészül a Himnusz és
a Zrínyi dala. De csak 1832-ben jelennek meg kötetben versei. Közben
azonban már a megye országgyűlési követe. Három éven keresztül ő jelenti a diéta
balszélét. A jobbágyfelszabadítást akarja előkészíteni. Három év múltán megyéje
is megsokallja. Olyan utasításokat adnak, amelyeket nem hajlandó képviselni, és
lemond. Kossuth és vele a diétai baloldal gyászruhát ölt távozására. Ekkorra már
az ország haladó oldalának ünnepelt alakja. Az újságírásban is főszerepe van.
Szemerével együtt szerkeszti az Élet és Literatura című folyóiratot,
amely három évig tudja fenntartani magát. Itt folytatja korábbi kritikai és
esztétikai tevékenységét. A hivatalos hatóságok a legveszedelmesebb emberek közt
tartják számon, és állandóan titkos megfigyelők járnak a nyomában.
Amikor megszűnik diétai megbízatása, és
folyóirata sem élhet tovább, újra visszamegy a megyébe, de megtartja főjegyzői
hivatalát, hogy befolyást gyakorolhasson a helyi nemességre. Politikai hatására
Szatmárban megerősödik a liberális demokrata párt.
Ez időre országszerte ismert költő, kritikus,
esztéta. Az egész hazai irodalomban filozófiailag ő a legképzettebb. Gyötrik is
szüntelenül a világnézeti válságok. Kant idealizmusa és D'Holbach
materializmusa közt hányódik. Ama ritka nemesi elmék közé tartozik, akik
teljesen szakítani tudtak a feudális szemlélettel, és következetesen a polgári
Magyarországot készítik elő. Nem retteg a forradalomtól, sőt megbélyegzi azokat,
akik félnek az erőszakos változástól. Közben azonban jól látja, hogy a haladó
nemesség sem ért mindenben egyet vele. Innét származik újra meg újra feltörő
pesszimizmusa. Fél a nemzethaláltól, amelynek képe újra meg újra megjelenik
költészetében.
Ez a költészet hangjában, stílusában mindvégig
sok rokonságot tart a Kazinczyféle szentimentalizmussal, de egyre jobban
közeledik a népköltészethez is és a romantika pátoszához is. Amikor
összebarátkozik Kisfaludy Károlyékkal, lényegében a programszerű romantikával
köt szövetséget, és a felmagasodó Vörösmartyban felismeri az igazi nagy költőt.
A kritikáiban oly magas mércéjű, nemegyszer igazságtalanul szigorú és elutasító
Kölcsey a Csongor és Tünde előtt leteszi a fegyvert: ezt remekműnek
ismeri el.
Szüntelenül világirodalmi távlatokban látott
és gondolkozott. Nem maradt el a világirodalom újdonságaitól. Walter Scottot
eleve nagyra becsülte, kedvelte Bulwert, majd elismerően írt a francia romantika
főalakjáról, Victor Hugóról. Tehát világirodalmi tájékozódásban is
odacsatlakozik a romantikához, amellyel költészete is azonosul.
Amikor versei megjelentek, már azonnal arról
volt szó, hogy ez első kötete lesz összes műveinek. Ezt azonban már nem érte
meg. Élete végső éveit főleg a nagy politikai perek töltötték ki. Most
büntetőjogásznak kellett lennie. Végső tevékenysége Wesselényi védelme volt.
Nagy felkészültséggel érvelt a vádlott ártatlansága mellett. A védő a beszédében
el is mondotta Kölcsey indoklását, ámbár hiába, hiszen a kormányzat úgy döntött
eleve, hogy a veszedelmes Wesselényit el kell ítélni.
Magát a főtárgyalást Kölcsey már nem érte meg.
1838-ban egy hűlés elhatalmasodott a szervezetében, és egyheti betegség után
meghalt. Kortársai úgy temették, mint a legnagyobb embert valamennyiük között.
Életműve él az irodalomtörténetben. Nevét,
emlékét a köztudatban múlhatatlanul idézi nemzeti himnuszunk.
(Forrás: Hegedűs Géza: A magyar irodalom
arcképcsarnoka)
Kölcsey Ferenc művei
|
Kölcsey Ferenc összes versei |
pdf:
717 KB |
lit:
447 KB |
