Mercator Stúdió
Elektronikus  Könyvkiadó
Éljenek a fák! Ha elektronikus könyvet vásárol, ők is hálásak!

Üzleti elveink

Többet

Gyorsabban

Kevesebbért

                              

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

Költő, író, műfordító. Apai ősei üldözött ref. lelkészek Nyugat- és Felső-Mo.-on, atyja, Cs. József (1747-1786) borbélysebész; erős prot. és cívis öntudatú naplója művelődéstörténeti emlék. ~ özvegyen maradt anyja, a művelt Diószegi Sára (1755-1810) két fiát nehezen taníttatta a kollégiumban. 1785 k. Háló Kovács József fedezte fel ~t mint csodagyereket. ~ a II. József halálát követő légkörben írta első közéleti verseit (Magyar! Hajnal hasad, Egy magyar gavallér, A Pártütő), társadalombíráló allegóriáit (Az istenek osztozása, Békaegérharc), szépprózai kísérleteit (Állatdialógusok: A bagoly és a kócsag, A pillangó és a méh).

1792-ben Kazinczy biztatta; mint "második Horváth Ádám"-ot üdvözölte. A "magyaros iskola", Dugonics András népiessége hatott rá, de már vonzotta a felvilágosodás: Rousseau, Voltaire, Gessner, Pope példái. Nagy Sámuellel és Nagy Gáborral kollégiumi munkaközösséget alakított a felvilágosodás közvetítésére. ~ az olasz költőket kezdte fordítani, köztük Metastasiót. 1793-ban a pesti színjátszóknak felajánlotta színműveit, többek között A méla Tempefőit is, amely keserű torzképet rajzol a hazai költősorsról, a vezető rétegek közönyéről, a független írói pálya kilátástalanságáról. Elsősorban Kazinczy ösztönözte: tőle értesülhetett a m. jakobinus mozgalom terveiről is; 1794-ben így születtek rousseau-i, voltaire-i bölcselő költeményei. (Az estve, Konstancinápoly, Az álom), valamint A szamár és a szarvas dialógusa, egy radikális, forradalmi francia röpirat fordítása. 1793-ban Mozart "szabadkőműves" operáját (Zauberflöte) Boszorkánysíp címmel kezdte fordítani. Ekkor láttak napvilágot a Magyar Múzsában (névtelenül) első versközlései. Készült gessneri ihletésű arkadikus pásztorregénye A csókok, valamint A szeretet címmel lírai szerelembölcselete. 1795. febr. 28-án a kollégiumban előadott, személyes hangú rögtönzésnek, a Gerson du Malheureux-nak főhősét francia gondolkodással gyanúsították.

Valószínű, hogy ott volt Martinovicsék kivégzésén, a Vérmezőn. Verseskötetét nem sikerült kiadatnia. Baráti biztatásra a sárospataki főiskolán lett joghallgató, bár viszolygott a feudális m. jogtól (Búcsú a magyar múzsáktól). Hamarosan elment Patakról; a jakobinus Puky Istvánnal továbbra is kapcsolatban maradt. Puky őrizte meg ~ radikális műveit (így az Oh szegény országunk...c. rebellis versét). 1796-ban Pozsonyba ment az országgyűlésre, remélve, hogy verseinek kiadásához pártfogót talál, de csak a Diétai Magyar Múzsában tudta kiadni egy részüket. Lapalapítási tervvel indult Komáromba; ez meghiúsult.

1797. márc.-ban megismerkedett Vajda Juliannával, Lillával, egy gazdag komáromi kereskedő leányával. A boldognak induló szerelem keserű fordulatából (~ nem jutott álláshoz a keszthelyi Georgiconban, a leányt férjhez adták egy módos kereskedőhöz) született meg Lilla című, Érzékeny dalok III. könyvben alcímű szerelmi ciklusa. A szentimentális "poétai román" több nagy versét (A Reményhez, Siralom, A Pillangóhoz stb.) még a "komáromi esméretség előtt" írta. Egyikük Földi Jánosné Weszprémi Juliannának szólt (Egy rózsabimbóhoz). A Vajda Juliannával történt szakítás után Sárossyné Ilosvay Krisztinához is írt hasonlót (A bátortalan szerelmes, Az éj és a csillagok). Weszprémi Juliannával feltételezett szerelmi regénye nem bizonyult hitelesnek; ~ Rozáliája csak fantázianév. A korszak legszebb, legszemélyesebb versei (Esdeklés, Köszöntő, Újévi ajándék) bele sem kerültek a Lilla-ciklusba. Komáromi csalódása után ~ Somogyban időzött baráti házaknál, különösen Sárközy Istvánnál Nagybajomban. Fájdalmából születtek preromantikus líránk kiemelkedő remekei: A tihanyi ekhóhoz, A magánossághoz. Ekkor fordult érdeklődése, népies versei s a Tempefői betétje (Szuszmir meséje) után, ismét a néphagyomány felé, a m. irodalmi népiesség néhány úttörő mintadarabját alkotva meg (Parasztdal, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor).

1798-99 telén írta Dorottya c. vígeposzát, a korabeli vidéki élet körképét. Ez felülmúlja mintáit, így A. Pope The Rape of the Lockját, amelyet franciából prózában fordított le. 1799. máj.-ban a csurgói ref. gimnázium segédtanára lett. Felvilágosult pedagógiájáért rajongó tanítványaival két színjátékát is előadatta; az idegenutánzást bíráló Culturát (feltehetőleg Patvarszki c. [1793] vígjátéka anyagából) s Az özvegy Karnyóné c., politikai célzatosságtól sem mentes szerelmi bohózatát, vissza-visszatérő tárgyáról, az öregedő asszony szerelméről. Kuruzsban fájó öniróniával ábrázolja dunántúli kiszolgáltatottságát, névnapi s egyéb alkalmi versfaragásait. Festetics György pártfogásában bízva, Vergilius Georgicájának magyaros ütemű, rímes fordításába kezdett. Verstanulmányba is fogott (A magyar prozodiáról, másként A magyar verscsinálásról közönségesen). Tanulmányai, előszavai (a Dorottyához, A Tavaszhoz) szellemességükkel, ismeretanyagukkal a műfaj legkiválóbb teljesítményei. Az epopoeáról közönségesen c. tanulmánya már Árpád vagy a magyarok megtelepedése címmel tervezett honfoglalási eposzának előtanulmánya; ez a 90-es évek közepétől foglalkoztatta, s élete fő művének szánta, de csak 51 hexameteres sor s a vázlat készült el. 1800. márc.-ban letelvén tanári megbízása, visszatért szülővárosába; műveinek kiadására előfizetőket gyűjtött. 1801. júl.-ban találkozott Kazinczyval, majd Pestre ment vízmérnökséget tanulni. 1802. jan.-ban Komáromban járt kinyomtatni tervezett életműsorozatának első kötetét, E. Ch. Kleist Frühlingjének (A Tavasz) fordítását. Júl. 11-én debreceni hajlékát tűzvész pusztította el. Felépítésén s az Áprád megírásán fáradozott; kiújuló tüdőbajával küzdött. 1803-ban Bécsben jelentek meg Anakreoni versei, a kor divatos antikizáló, jambikus dalai a szerelemről, a borról, az életörömről, tanulmányával s jegyzeteivel. Fazekas Mihállyal meghitt barátságot tartott: ő enyhítette keserűségét, hogy Kazinczy félreértette költészetét: csupán népies életképfestőt látott benne, természetes realizmusát póriasságnak bélyegezve (ezért marasztalta el még a Dorottyát is). Időmértékes bölcselő ódái (Dr. Földi sírhalma felett, Az ember, a poézis első tárgya, A szélhez, A hadi oskoláról) kiemelkedő gondolati költemények. 1804. ápr. 8-án Nagyváradra hívták, Rhédey Lajosné Kácsándy Terézt búcsúztató versek írására kérték. Ápr. 15-én a váradi templomban maga adta elő A lélek halhatatlansága c. nagy bölcselő versét. 1805-ben három verseskötete is nyomdában volt Nagyváradon (Lilla, Ódák, Alkalmatosságra írt versek). A Rhédeyné temetésén szerzett tüdőgyulladásban halt meg. A tilalom ellenére a kollégium diáksága kivonult temetésére (ott volt Kazinczy is) a Hatvan utcai temetőbe. - ~ szinte teljesen újjáteremtette a m. költészetet, egyaránt merítve a m. hagyományból és a nyugateurópai, a keleti irodalmak formai és stiláris vívmányaiból. Érdeklődése azonban ennél is szélesebb körű: nemcsak az európai, hanem az egész világkultúráról átfogó képet alkotott, s ennek élményét éppúgy beépítette költészetébe, mint a természettudományos felfedezésekét (pl. Dr. Földiről egy töredék).

A felvilágosodás filozófiájával megismerkedve alkotta meg személyes átéléssel hitelesített gondolati líráját, a teológiai világkép természettudományosba fordulását (Konstancinápoly, Az álom), nem riadva vissza a végső kérdések költői feszegetéséről sem (Újesztendei gondolatok, A lélek halhatatlansága). Filozófiailag élte át a kor társadalmi válságát (Az estve). Rousseau-izmusa érzéki gazdagságú, érzelmi sodrású, világirodalmi mértékkel is jelentős lírát teremtett. Az "isteni Pope" a voltaire-i deista racionalizmus költői megvalósítását, az idillíró Gessner a rousseau-izmus lírai szépprózába oldását, Kleist Tavasza ennek költészetté párlását jelentette számára. A m. társadalom válságát a kultúra válságaként élte meg. Állandóan foglalkoztatta az európai "magas" műveltség és a keleti hagyományokat is őrző "mély", népi kultúra összehangolása. Komikus eposza a nemesi kultúrának jóval szelídebb torzképe, mint az ifjúkori Tempefői. A vígeposz elaggott nemeskisasszony hősnője még megifjul, miközben az elkorcsosuló nemesi kultúrát a "cselédházi szcéna" népi figurái, néprajzi érdekű betétek s tősgyökeres tájszavak ellenpontozzák. Bár a magyaros iskola hagyományait is őrzi, filozofikus költészete egyetlen iskolába sem sorolható. Változatos rím- és sorfajú magyaros versei mellett kitűnően kezelte a klasszikus időmértékes formákat, valamint a szimultán ("nyugat-európai") verselést. Vannak dallamkövető (sperontista) versei is. A tartalomhoz igazodó formának bravúros művésze (Az én poézisom természete, Újesztendei gondolatok), s ennek elméletét is fejtegette. Játékos formakultusza stílusát a rokokóval rokonítja, de ezzel kapcsolatban felmerül a barokk, a manierizmus, a klasszicizmus, a szentimentalizmus s a preromantika fogalma is. Műveltsége, olvasottsága, szintetizáló hajlama, tehetsége révén költészetébe hasonította a különféle irányzatokat, stílusárnyalatokat, megteremtve egyéni stílusát. A nyelvújításban is az egyeztetés híve volt: elsősorban a régi és a népi nyelvtől várva "nyelvünk természete szerint" az irodalmi nyelv megújulását. Kazinczy és Kölcsey csupán népies dalait értékelte, ítéletüket Toldy Ferenc örökítette tovább. Félreismertségét nem kis részben az okozta, hogy jelentős művészi értékű, világnézeti tartalmú műveinek nagy része csak századunkban jelent meg. A népies vándorköltő anekdotikus alakját Petőfi Csokonai-verse is segített meggyökereztetni, bár Jókai igyekezett ezt ~ kiadatlan vagy a cenzúra által megcsonkított nagy gondolati verseinek közreadásával helyesbíteni. Ady s a Nyugat írói, költői (Móricz, Tóth Árpád) fedezték fel ~ nagyságát. Németh László számos tanulmányt írt ~ műveltségformáló, irodalomalakító nagyságáról. Waldapfel József a radikális ~t állította előtérbe, s ezt emelte ki Juhász Géza és Vargha Balázs is. 1960-tól ellenhatásként a korábbi értékelések helyébe az apolitikus, esztétizáló költő árnyaltabb képe lépett (Szauder József, Julow Viktor).

Új Magyar Irodalmi Lexikon. A-Gy. 376-378.p.

 

Csokonai Vitéz Mihály művei

Csokonai Vitéz Mihály összes versei pdf: 1,78 MB lit: 646 KB
Dorottya pdf: 522 KB lit: 329 KB

 

Kapcsolódó oldalak

www.peterybooks.hu

 

Copyright © 2007 Mercator Stúdió

| webtérkép | médiaajánlat | adatvédelem | kapcsolat |